Aham, jah, mondták már: Nem volt ez egy kicsit korai? Szerintem még túl korai? Vagy furcsán néztek rám.
Najó, azt meg kell hagyni, hogy főleg télen, kabiban, meg a hülye sapkámban és a hótaposómban és 160 cm-mel, most hogy hát, hogyis mondjam pár kiló plusszal, nem nézek ki többnél 12- nél.
Télikabi nélkül meg egy 12 éves aki filctollal rajzolgatott a napköziben. (tetoválások)
Olyankor azért megnyugtatom az embereket 24, azaz huszonnégy éves vagyok. Áhh! Nem hiszik el!
Jah why not?
Papi is a Mami nagyon szeretik egymást, néha verekszünk, káromkodunk egymással, de nagy a szerelem és nem fellángolás, tiniszerelemszerű, hanem kiegyensúlyozott. Látjuk a másik hibáit, de elfogadjuk. Büfizhetünk egymás előtt, meg puki, meg nyitott ajtónál kaksi. NEm szeretem mikor a Papi becsukja az ajtót, akkor uncsizom. Szal a kapcsolatunkkal nincs baj. Közös célok vezérelnek, egy kivételével én vissza akarok menni külföldre, Gábor nem. De úgyis megfenyegetem és megyünk is! :D
Tudatosan készültünk is rá. Gábornak is van nem rossz melóhelye, meg van a közös cégünk, üzletünk, amit csak vezetek ott, de majd megyek vissza melózni. Most, mivel öcsém elment (eddig velünk élt, én neveltem, most a barátnőjéhez költözött) van is egy üres szobánk. Szóval nem a semmibe, háttér nélkül várjuk a babát. Bár egy saját családi háznak jobban örülnék! De manapság nem könnyű saját kecót szerezni. De majd lesz!
Én most 24 vagyok a Papi 25, de mire megszületik a KisSzirom én 25 leszek a Papi meg 26. Nah azért az nem fiatal! Tökre időben vagyunk! Voltunk már elég Hyperen, Bónuszon meg a többi partyn, hogy most egy jó darabig ne hiányozzon! :D Gyerek mellett ugyanúgy én folytatom az egyetemet, Apu meg kezd egy újat. :)
Na ennyit erről. :)
Bár az tény, hogy terhesgondozáson eddig nálam jóval idősebbeket láttam, ma láttam egyedül egy kb. velem egykorú lányt. De a nők úgy vettem észre, hogy inkább 30-35 éves korukban vállalnak babát.